Nyelvvizsga: így változtak a szabályok a felsőoktatásban
Kell, vagy nem kell a diplomához? Hány pont jár érte a felvételiben és tényleg elveszett-e a jelentősége a nyelvtanulásnak? Mutatjuk a válaszokat.
Kell, vagy nem kell a diplomához? Hány pont jár érte a felvételiben és tényleg elveszett-e a jelentősége a nyelvtanulásnak? Mutatjuk a válaszokat.
Egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. Több intézmény is úgy döntött, hogy eltörlik a kötelező nyelvvizsgát, a változások az idei tanévtől lépnek életbe. Mutatjuk, hogy hol.
Eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez az ELTE, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint viszont csak annyi történt, hogy a nyelvtudás fontossága "a kimeneti oldalról átkerült a bemeneti oldalra".
Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.
A diploma kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a tantervben lesz egy nyelvi szint, amit el kell érni – írja új nyelvi követelményeiről az Óbudai Egyetem.
Tehát nemcsak azok, akik már augusztusban végeztek vagy éppen januárban államvizsgáznak, hanem azok is (néhány kivétellel), akik már elkezdték a tanulmányaikat, de még közelében sincsenek a záróvizsgának.
Átalakul a felvételi, jön az újabb nyelvvizsga-amnesztia, szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről és főiskolákról - bőven lesz változás a felsőoktatásban 2023-ban.
Adatokat egyeztet a Miskolci Egyetem azokkal a volt hallgatókkal, akik eddig a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át a diplomájukat.
Majdnem két hetet kellett várni rá, de végre megjelent a Magyar Közlönyben a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről szóló jogszabály.
Módosították a felsőoktatási törvényt, újabb sztrájknap és tüntetés volt, a kamatstopot pedig kiterjesztették a szabad felhasználású diákhitelekre is. A hét oktatási hírei közül válogattunk.
Szerda este megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek legfontosabb eleme, hogy a diplomák kiadásának ezentúl nem lesz feltétele a nyelvvizsga megszerzése.
Megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - ez többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.
Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Jövő kedden szavazhat a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, amely többek között a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményeit is felpuhítja.
Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - mondta a felsőoktatási államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításának csütörtöki parlamenti vitájában.
Enyhítené a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeit a kormány.
Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.
Nem várható, hogy sorra törölik majd el az egyetemek a diploma kiadásának nyelvvizsga-kötelezettségét – véli az Eduline által megkérdezett szakember.
Egy olyan egyetemi kar van Magyarországon, ahol az összes felvett diáknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Nem véletlenül: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának alapképzéseire csak azok kerülhetnek be, akik bemutatják nyelvvizsga-bizonyítványukat. Persze a HVG-rangsor élén álló egyetemeken, például a Corvinuson, az ELTE-n és a BME-n is kilencven százalék körüli a nyelvvizsgát szerzett, potenciális elsőévesek aránya.
Pár hete indítottak petíciót az újabb nyelvvizsgamentességért, eddig több ezren írták alá, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiáról.